-Vannak régi képeid?-bár nagyon jól tudta, hogy vannak, mégis megkérdezte.
Bólintottam, ő pedig abban a pillanatban fel is állt, s kihalászta a rendetlen ruhásszekrényem aljából a cipős dobozt. Régi hiba: örökké ott tartottam, ő pedig ezt természetesen tudta. Felnyitotta a tetejét, majd mellénk tette a dobozt, majd újra betette a fülébe a fél fülhallgatót. Felültem az ágyon, hátamat pedig a falnak vetettem. Ő is így tett, ezután pedig kivette a legelső képet. Az volt az első képem, ott feküdtem Ádám kezében, Alex pedig az anyáméban. Ezután jött a többi kép. Legalább 500-at megnéztünk már, amikor megakadt a szemem az egyiken: Én, Áki és
Krisz voltunk rajta, még mikor ott laktunk mellettük. Körül-belül négy éves lehettem, mert hat évesen költöztünk el. De nem ez fogott meg rajta, hanem az, hogy volt mellettünk még egy fiú. Barna haja az egyik szemébe lógott. Viszont a másik szemére nézve, egy természetellenesen zöld szem nézett vissza rám. A legfurább pedig az volt, hogy valahonnan ismerős volt, nem távolról, hanem nagyon is közelről. Ekkor jutott eszembe, ki is az a srác, aki nem lehetett sokkal nagyobb nálam:
*Visszatekintés*
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheeuM8Ze89nivpqysk6Epgs77uh6d3Zpw8DDLrjZ0Juk0VXnt-1NCDuxfSochtm2-TluYUQTl4g-KIkYaYotMqKpnD1r8_N6BtwslwjeKmQ5ZtvcYWJeusmpAnKWzzpNuqTrxcGYsSyQCO/s1600/FBK7337.jpg)
*Visszatekintés vége*
Nagyon hosszú ideig hordtam a karkötőt, a fiút pedig már nem láttam többé, akkor sem, mikor az ikreknél voltam. Ők is elköltöztek. Tizenegy éves koromban vettem le, mert addigra felfogtam, hogy úgy sem fogom látni már Arnoldot. A doboz után kaptam. Tudtam, hogy oda tettem a számomra értékes emléket. Kivettem és elolvastam a benne lévő karcolatot: Arnold. Áki mosolyogva figyelt. Az áruló! Tudja, milyen rémes emlék ez a búcsú számomra. Még pár könnycseppet is megengedtem magamnak. Aznap este rémes rémálmom volt.
Egy erdőben szaladtam, hangosan ordítva Arni után. A karkötő leesett a kezemről, én pedig erőtlenül kutattam utána a földes fűben. Ekkor találkozott a tekintetem egy zöld szempárral, amelyik nagyon ismerős volt, azonban nem volt annyira zöld, mint az Arnoldé. Ebbe a szempárba megtalálhatóak voltak a fekete pontocskák. Ekkor egy villám hasította át az eget és belecsapódott a mellettem lévő fába.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6ZLSdSaZ1Olx5CkiaxkD96djmQLXsdkrScletw2DNUEqkRiT7syG4EzedT-IMhSR6tQrordoV_m1zIo5tYqfGeORqsPQ6Eqb7T0uvHaZPXGgZVK5RTpNM1QfdWSKSEK2UVq3o5QWxEI9N/s1600/images+(40).jpg)
Kint szakadt az eső, ami mosolyt csalt az arcomra. A szél erősen fújt és a villámok világították meg a tájat. Az elmaradhatatlan dörgések pedig betöltötték az éjszaka csendjét. Szerettem nézni a vihart, akkor tudtam a legjobban gondolkodni, mindenről.
Reggel a suliban pedig szembenéztem az álmomban szereplő zöld szempárra, de nem csak azzal, hanem az Arnoldéval is. Az ő tekintete pedig a csuklómra siklott. Furán méregette a karkötőmet, mikor végre leesett: ő az, a kisfiú a képről, Arnold.
Legyszi tegyed az ujat minel hamarabb
VálaszTörlésSejtem mar hogy a Arni :)
Nem a kene legyen hanem ki*
VálaszTörlésRendben, még ma megpróbálom feltenni, viszont ez függ attól is, hogy mennyi házim van :/... Ha ma nem lesz, akkor hétfőn jön csak az új rész, mivel holnap el leszek menve... Örülök, hogy várod a kövi részt :D Remélem tetszeni fog!
VálaszTörlésMikor fog kiderulni,hogy miert haragszik Valeria Alexre?
VálaszTörlésA 26. részben kiderül...nem lesz éppen akkora durranás, mint amire egyesek számitanak, de nekem ez az elképzelésem..
Törlés